Megtanítani a kutyát egyedül lenni

Amikor gazdái először hagyták magára, Cookie pár perc alatt végigjárta a tüntetési skálát, tombolástól rombolásig. A helyzet onnantól csak fokozódott, a kiskutya akkor is felháborodott, ha bármelyik gazdája átment a másik szobába.

Napjainkban sokat emlegetik a szeparációs szorongást, a “karantén kutyák” óta okkal. Cookie ennek az előszobájában állt, amikor hozzánk került: vélhetően egészségtelenül szoros kötődés alakítottak ki a tenyésztővel, és gazdáival is hasonló kapcsolatot kezdett építeni. Szünet nélkül a sarkukban volt, mindenhova követte őket, és nem tűrte, hogy valamelyikük a látóterén kívül tartózkodjon.

Elsőként arra kell megtanítanunk a kutyát, hogy önállóan létezni kimondottan jó dolog. Szalmával bélelt helyet kap, ennek illata és zöreje is nyugtató hatással van rá, éjszakánként szívesen vonul be a boxba és békésen alszik emberi közelség nélkül. Gondosan ügyelünk rá, hogy rendszeresen egyedül maradjon a szobában, hogy aztán a házban is magára hagyhassuk pár percre. Amíg egyedül van, kamerával figyeljük a viselkedését és kísérletezünk, milyen körülmények között tudja magát leghamarabb megnyugtatni.

Gazdáinak az a célja, hogy otthon ugatás nélkül ellegyen egyedül - most ennek fektetjük le az alapjait, amire aztán ők építkezhetnek. Lassú, türelmet igénylő folyamat, de az eredmény nem marad el!

Previous
Previous

Repülés kutyával, avagy Cookie hazatér

Next
Next

Egy bentlakásos képzés krónikája 10. rész