Egy bentlakásos képzés krónikája 5. rész
Mire jó a bentlakásos kutyakiképzés? Működik? Ha igen, hogy működik? Mit tanul a kutya? Hogy működik a gazdával? Sorozatunkban ezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni.
Benji képzésében a nevelésre helyezzük a hangsúlyt: célunk, hogy jó döntéseket hozzon a mindennapjaiban, hogy gazdájával harmóniában tudjanak együtt élni. Benji családi kutya, nincs munkája, így feladatok tanítása nem olyan fontos nekik. A tréning ettől függetlenül hasznunkra válik, ezért szorgalmasan gyakorolunk vele.
A tanítást a klikker bevezetésével kezdjük, ennek működéséről itt írtunk korábban. Esetünkben különösen hasznunkra válik, hiszen a klikker Benji gazdájának kezében is pont ugyanúgy szól majd, mint nálunk. Benji számára ismert lesz a kontextus, így nem lesz szükségük trénerre a tanuláshoz.
Benji napi két étkezése két tréning alkalmat biztosít, ennél többre nincs is szükségünk. Rendbe tesszük az alapokat, mint amilyen az “ül” és a “fekszik” - könnyen tanítható feladatok, ezért ezekkel kezdjük. Célunk, hogy Benji megértse, hogy a megfelelő viselkedésnek köszönhetően jutalomhoz juthat. Ehhez csupán figyelnie kell, hogy milyen segítséget adunk neki, és követni az útmutatást. Minél több sikerélménye van, annál magabiztosabban hajtja végre a feladatokat.
Biztos alapokra könnyű építkezni, néhány nap elteltével áttérünk a hasznosabb feladatokra. Benji eszköztárába építjük a “helyedre” vezényszót, hogy gazdája el tudja küldeni pihenni, ha kezelhetetlenné válna az eb. Utána a “lábhoz” következik, ami a séták alatt jöhet jól majd a reaktivitás megelőzésére. Meglepőnek tűnhet, de a “forog” is felkerül a hasznos feladatok listájára: a mozgásos gyakorlatok segítenek leadni a felgyülemlett feszültséget egy nehéz helyzet után, amikor a kutya szorongás jeleit mutatja.
Kitartás és türelem
Benji eleinte két-három perc után elfárad, az idő előrehaladtával egyre tovább képes koncentrálni. Számunkra az az elsődleges, hogy minél több sikerélménye legyen a gyakorlások közben, és hogy azelőtt befejezzük, hogy kisülne az agya. Szeretnénk ha lelkesen állna a közös munkához, inkább kevesebbet csinálunk vele, de végig fenntartjuk az érdeklődését.
Két hét után bedobjuk az önkontroll erősítő gyakorlatunkat is, amikor Benji elé teszünk pár szemet a reggelijéből. Itt nem kérünk tőle mást, csak hogy uralkodjon magán, és ne ugorjon rá a letett élelemre. Eleinte pár másodperc után jutalmazzuk, később növeljük az elvárást és Benji visszafogja magát fél percig. Ekkor kezdhetjük el ledobni a falatokat, hiszen a mozgásban lévő falat sokkal értékesebb, nehezebb visszafognia magát. Minden erejét latba vetve sikerrel veszi az akadályokat.
Anélkül, hogy feltűnne neki, Benji elkezd a mindennapokban is jobban figyelni ránk. Már nem küzd átmeneti nagyothallással, amikor szólunk neki, sőt, a testbeszédünk mellett a hangunkra is figyel. Belegondolva, hogy honnan indultunk, ez óriási eredmény tőle; a munka folytatódik, a puzzle darabok pedig lassan a helyükre kerülnek.