Egy bentlakásos képzés krónikája 1. rész

Mire jó a bentlakásos kutyakiképzés? Működik? Ha igen, hogy működik? Mit tanul a kutya? Hogy működik a gazdával? Sorozatunkban ezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni.

Benji, a harapós öleb

Bentlakásos képzésünk lakója ezúttal Benji, egy héthónapos maltipoo kutya, akivel igencsak meggyűlt a gazdája baja. A kutya nemcsak nem fogad szót, de harap is - a gazdáját, vagy bárki mást, aki neki nem tetsző dolgot csinál.

Fontos különbséget tenni a kölyökkori harapdálás és a harapás között. Az előbbi teljesen természetes, normális dolog; a kiskutya így ismerkedik a világgal, míg az utóbbi esetben ártó szándékkal támad. Bár Benji még nagyon fiatal, egy rövid interakció után egyértelmű volt, hogy sajnos az utóbbival állunk szemben.

Benji bemutatkozik

A helyzet adta magát: gazdája véletlenül elejtette a kesztyűjét, de nem akarta elvenni a kutyától, nehogy megharapja. Amikor Benji elé térdeltem, és finoman megfogtam a szájában szorított kesztyűt, azonnal morogni kezdett rám. Ez egy figyelmeztetés volt a részéről: “A kesztyű már az enyém, úgyhogy jobb lesz, ha elengeded”. Szerencsémre a maltipoo egy kistestű fajta, így tudtam, hogy a harapása nem lesz kellemes, de életveszélyes sem. Ezért úgy döntöttem, hogy megkockáztatom a harapást, hogy kideríthessem, mit csinál pontosan.

A kutyán látszott, hogy egyre inkább irritálja, hogy nem tágítok, és pár másodperc után robbant is. A hörgésbe nagyobb erőt fektethetett, mert a kesztyűt sem engedtem el, mikor megharapott. Benji szerencsétlenségére viszont az ő szájába nem fért a kesztyű és a kezem egyszerre, így történt, hogy véletlenül elengedte a féltett zsákmányt. Ami ezután történt, egyenesen komikus volt: Benji arcára kiült az őszinte döbbenet. Beleadott apait-anyait, és a világon semmi nem történt ennek hatására, nem mozdultam, egy hangot nem adtam. Elnézve a mélységes döbbenetét, tudtam, hogy tökéletes helye lesz nálunk.

Folytatjuk…