Kölyökkutyával az élet 2. rész

Kilók száma: 6

Felálló fülek száma: 1

Harapások száma: kétszámjegyű

A hét elején még kicsit lógtak a fülek

Diétára fogva

A hetet az állatorvosnál kezdtük, szerettem volna, ha úgy is találkoznak, hogy Zafírral semmit nem kell csinálni, és jó élmény lehet neki a látogatás. Természetesen a fém asztalt megpróbálta megenni, de ezen felül nagyon szépen viselkedett, nem zavarta a lázmérés, fül- és fogvizsgálat sem. Miután beszámoltam arról, hogy Zafírnak megy a hasa, az állatorvos probiotikumos kezelést és diétát rendelt el, így már nem csak gazdája van az ebnek, de személyi séfje is. Az eheti menü: főtt rizs csirkével és répával. Nem volt ellenére. Ami ehető, nincs ellenére. (És minden ehető.)

Azon túl, hogy megállás nélkül főzni kellett rá, csak a tréningünket érintette a megváltozott étrend: eddig minden etetéssel csináltunk valami számára izgalmas feladatot, játékos fejlesztő gyakorlatot. Ezt most átmenetileg felfüggesztettem, mert bár elkötelezett gazdi vagyok, a szétfőtt-ragadós rizst nem volt kedvem kézből etetni.

A kapcsolat így is épül

Aktívan nem tréningezünk, de a kiskutya így is tanul, minden nap minden percében. Gyönyörűen végzi a dolgát vezényszóra, ami igazi áldás, ha az éjszaka közepén ki kell vinni. Látom, hogy egyre inkább keresi a társaságomat, figyeli a reakcióimat - ezzel párhuzamosan tanítom egyedül maradni, hogy a kötődés egészséges keretek között alakuljon. Amikor elfárad, a lábamon alszik el, függetlenül attól, hogy hol vagyunk - én pedig pár percet hagyom szenderegni, aztán beviszem helyére.

Ha a konyhában fárad el, a konyhában alszik el

A többiek is kedvelik

Nagy kérdés (és talán félelem is) volt bennem, hogy Süti hogyan fogja kezelni az új jövevényt. Az utóbbi egy évben már nagyon jó volt a kapcsolatunk, és attól tartottam, talán megsínyli, hogy többfele oszlik a figyelmem. Az a stratégiám, hogy elkülönítek neki saját időt szimatra, játékra, gyakorlásra - és mivel Zafír miatt a kanapén alszom, most Süti velem aludhat. Az új felállásban ez kifejezetten bejött neki.

Lehet, hogy túlaggódtam a dolgot, és az is lehet, hogy még korai megkönnyebbülnöm, de Süti soha nem volt még ilyen türelmes egy kutyával sem. Rászól, a helyére teszi, amikor kicsit hülye (ez elég gyakori), de összességében szívesen és sokat játszik vele. Nem tudom, hogy ez hogy fog alakulni, amikor Zafír kétszer-háromszor akkora lesz, mint ő, de egyelőre minden szuper.

Egymásnak való a két észkombájn

Úgy szép az élet, ha zajlik

A legnagyobb nehézséget most már egyértelműen az jelenti, hogy Zafír nem mehet sehova. Voltunk sétálni úgy, hogy a karomban vittem (ehhez már nehéz), és csücsült a hátizsákomban is (kinőtte). Szivacsként szívná magába az őt körülvevő világot, de az állatorvosi javallat az, hogy oltások nélkül nem járkálhat.

Ennek megfelelően nem járkáltunk vele, csak egy bevásárlókocsiban végigtoltuk egy IKEA áruházon. Eleinte meg volt illetődve, de egy-két perc és néhány finom falat után már nem zavartatta magát. Rohanó kisgyerekek visítottak, hogy milyen cuki a kutya, ő meg se rezzent.

Akciós Schäfer egyenesen Svédországból… majdnem

Cseperedik, okosodik, fele füle már nem is kajla. Alakul a kis mazsola!

Previous
Previous

Kölyökkutyával az élet 3. rész

Next
Next

Kölyökkutyával az élet 1. rész